Második bejegyzés – Önmagad elfogadása és új hozzáállás a helyzethez

 

„Te (Úr) alkottad veséimet, te formáltál anyám méhében.”

(Zsoltárok 139:13 – RÚF)

Meg kellett értenem, hogy az Úr alkotott anyám méhében. Nem véletlen vagyok itt a földön. Tudom, sokan úgy gondolják, hogy ha kicsit mások vagyunk, akkor teher az embertársadalomban. Bevallom, én is így gondoltam korábban – amíg meg nem értettem, hogy Isten nem személyválogató.

Istennek mindegy, hogy valaki egészséges vagy beteg, gazdag vagy szegény. Ő mindenkit szeret és hív, és aki Őt elfogadja, annak ad szolgálatot: közbejárást, bátorítást, vigasztalást. Az ember sokszor csak azt látja, ami a szem elé kerül, de Isten a szívet nézi.

Gyerekkoromban sokszor féltem attól, hogy mindig azt fogom hallani: „semmire kellő vagy”. Sajnos, amikor magam próbáltam megtalálni a helyem, kudarcot vallottam, és már én is elhittem, hogy igazuk van. De egy napon, mikor újra kimentem biciklizni, eljutottam egy épülethez, ahonnan dallamok szűrődtek ki. Nem értettem a szöveget, de valami különös vágy ébredt bennem: jó lett volna belépni.

És ekkor értettem meg:

„Mert az Isten ‘bolondsága’ bölcsebb az emberek bölcsességénél, és az Isten ‘erőtlensége’ erősebb az emberek erejénél.”
(1Korinthus 1:25)

Lehet, hogy most azt kérdezed: „Ez hogy lehet?” Az emberek gyakran nem tudnak helyesen gondolkodni azokról, akik kicsit mások. De Isten másként lát bennünket. Például nekem csak nyolc általános iskolám van. Régen azt hittem, ez keveset ér, de ma már tudom: nem az számít, mennyi iskolád van, hanem hogy Isten mit gondol rólad!

„Sőt azokat választotta ki Isten, akik a világ szemében bolondok, hogy megszégyenítse a bölcseket, és azokat választotta ki Isten, akik a világ szemében erőtlenek, hogy megszégyenítse az erőseket. És azokat választotta ki Isten, akik a világ szemében nem előkelők, sőt lenézettek, és a semmiket, hogy semmikké tegye a valamiket.”
(1Korinthus 1:27–28)

Ezért bátorítalak: ne emberekben reménykedj, mert amit ők adhatnak, az csak ideig tart. De Isten szeretete örökké megmarad!

„Adjatok hálát az Úrnak, mert jó, mert örökké tart szeretete!
Mondja hát Izráel, hogy örökké tart szeretete!
Mondja hát Áron háza, hogy örökké tart szeretete!
Mondják hát, akik félik az Urat, hogy örökké tart szeretete!”
(Zsoltárok 118:1–4)

Adj hálát az Úrnak, hogy életet adott neked! Ne emberek elismerésére várj, hanem Istenre támaszkodj, és benne bízzál!

Szeretettel 💖