Második bejegyzés - Önmagad elfogadása és új hozzáállás a helyzethez

 

Második bejegyzés - Önmagad elfogadása és új hozzáállás a helyzethez

Zsoltárok 139:13 (RÚF)

Te (ÚR) alkottad veséimet, te formáltál anyám méhében.

 

Meg kellett értenem, hogy az Úr alkotott anyám méhében Nem véletlen vagyok itt a földön. Tudom sokan azt, gondolják, hogy mi egy teher vagyunk az embertársadalomban, ha kicsit mások vagyunk. Nem mondom magam is így gondoltam még nem értettem meg azt, hogy Isten nem személyválogató.

 

Istennek mindegy, hogy egészséges vagy nem, gazdag vagy szegény, Ő minden embert szeret és hív, és az, aki Őt elfogadja annak ad szolgálatot...  (Közbejárást, bátorítás stb.) Ember viszont csak azt látja, ami a szeme elé kerül. Tudod mikor haza kerültem az iskolából, akkor sokat járt egy gondolat a fejemben, hogy folyton azt fogom majd hallani emberektől, hogy semmire kellő vagyok, De lásd a csodát! Először magam próbáltam megtalálni a helyem, ami sikertelen lett. Így már magam is azt gondoltam, hát tényleg semmire kellő vagyok. Később aztán visszajött a vágy, hogy kimenjek biciklizni késő délután. Hiszed vagy nem eljutottam oda, hogy megálljak egy épület kapujában, ahol kellemes dallamokat hallottam igaz a szöveget nem értettem.

Mégis éreztem, hogy olyan jó lenne belépni oda. Most jön a lényeg, hogy „Mert az Isten "bolondsága" bölcsebb az emberek bölcsességénél, és az Isten "erőtlensége" erősebb az emberek erejénél.” (1Korintus 1:25)

Lehet, hogy most azt mondod ez meg hogy lehet. Én elmondom neked azt, hogy az emberek nem tudnak bölcsen gondolkodni, egy kicsit mássággal élőkről. Isten pedig nem így gondolkodik rólunk. Legyen egy másik példa erre: hogy nekem csak nyolc általános iskolám van és semmi több. Tudod én úgy gondolom, hogy nem az a lényeg mennyi iskolád van.

„Sőt azokat választotta ki Isten, akik a világ szemében bolondok, hogy megszégyenítse a bölcseket, és azokat választotta ki Isten, akik a világ szemében erőtlenek, hogy megszégyenítse az erőseket,                                              

és azokat választotta ki Isten, akik a világ szemében nem előkelők, sőt lenézettek, és a semmiket, hogy semmikké tegye a valamiket,”(1Korintus 1:27-28)

Szóval bátorítalak, hogy ne az emberekben reménykedjél, hogy ők megválthatják az életed és megadja szíved boldogságát.

Hisz látod, amit az ember lát az egy ideig való, de Isten szeretete örökké tartó!

„Adjatok hálát az Úrnak, mert jó, mert örökké tart szeretete! Mondja hát Izráel, hogy örökké tart szeretete! Mondja hát Áron háza, hogy örökké tart szeretete! Mondják hát, akik félik az Urat, hogy örökké tart szeretete!” (Zsoltárok 118:1-4)

Bátorítalak, hogy adj hálát az Úrnak, hogy életet adott, ne emberekben reménykedj, hogy egyszer talán értékesnek találnak, hanem Istenre támaszkodj, és benne bízzál!

 

Szeretettel!