Ők nem ismertek engem, lehet, hogy soha nem láttak
előtte. Mégis emberként tekintettek rám, szeretettel és tisztelettel. Ez
annyira megérintett, hogy nehéz szavakba öntenem.
De Isten igéje
segít kimondani azt, amit érzek:
·
„Fogadjátok be
tehát egymást, ahogyan Krisztus is befogadott titeket Isten dicsőségére.” (Róma
15:7)
·
„Az ember azt
nézi, ami a szeme előtt van, de az Úr azt nézi, ami a szívben van.” (1Sámuel
16:7)
Amikor ilyen emberekkel találkozom, Isten szeretetét
látom meg bennük. Ők emlékeztetnek arra, hogy nem a külső számít, hanem a szív,
és hogy Isten mindenkit értékesnek teremtett. Hálás vagyok azokért, akik így
közelednek hozzám, mert rajtuk keresztül Isten gondoskodó szeretetét élhetem
át.
Lehet, hogy neked
ez csak egy apróság, egy kedves gesztus. De nekem ez nagyon-nagyon nagy öröm.
Mert abban a pillanatban nem a betegségemet látták, hanem engem –
embertársként, barátként. És ezen keresztül Isten szeretete ragyogott fel
előttem.
Írta: Deme Mónika
2025. szeptember 7.